Ki Találta Fel A Számítógépet
September 24, 2021, 7:52 pmcomputherm-q7-termosztát-használati-útmutatóAzt gondolnánk, hogy a számítógépek elsőségéért folytatott verseny már régen lezárult, hiszen egy ilyen találmány esetében minden adat pontosan ismert. Közelebb hajolva azonban némileg szemcsésebb lesz a kép. Múlt heti megállapításunk Neumann János ról és amerikai munkatársairól azért sejtette, hogy még a XX. század kétségkívül egyik legnagyobb találmányának esetében sem egyszerű igazságot tenni. További problémákat okoz, hogy amikor az első számítógépekről beszélünk, mit értünk alatta. Az első látásra egyszerűnek tűnő fogalom ugyanis számtalan típust jelent. A mai egyszerűsített számítástechnikai világban elfelejtjük, hogy nem csak a PC a számítógép, és ráadásul csak pár évtizede néz ki úgy, ahogyan mi ismerjük, előtte számtalan formában létezett. És szintén hajlamosak vagyunk megfeledkezni valamiről: a számítógép számokkal számol – még most is, amikor ezt a cikket olvassuk, vagy éppen filmet nézünk rajta. A régi gépek leírásánál mindig olyasmikkel találkozunk, hogy egy egyenletet, vagy egy lövedék röppályáját, vagy az amerikai választások eredményét mennyi idő alatt számolták ki.
Ki találta fel a számítógépet 2019
Sajnos ma már nemigen lehet eldönteni, hogy így volt-e, azonban tény, hogy még maga Atanasoff sem tudott egyetlen tanút sem felvonultatni a Mauchly elleni perében, aki bizonyította volna, hogy az ABC kész lett. A mai computer ősének viszont vitathatatlanul az EDVAC tekinthető. Mielőtt még befejezték volna az ENIAC-ot, vagyis még a háború alatt Neumann és munkatársai nekiláttak az EDVAC (Electronic Discrete Variable Automatic Computer) nevű gép megépítésének. Miért kellett belekezdeni az EDVAC-ba, mielőtt az ENIAC kész lett volna? Az EDVAC forradalmi volt abban az értelemben, hogy tárolt programot alkalmazott. A fenti gépeknél láttuk, hogy minden gépet beállítottak valamire, és azok azt tudták, de azon kívül semmi mást. Igaz, hogy a kettes számrendszer, a memória, a részadatok eltárolása már mind felhasználásra kerültek, de a meghatározott feladaton kívül mást nem tudtak. Az ENIAC már előrelépést jelentett, bár kezelése, mint a fenti ábrán is látszik, meglehetősen nehézkes volt, hiszen a telefonközponthoz hasonlóan kellett "programozni".
Az idők során számtalan kutatás folyt a nem Neumann-elvű gép kifejlesztésére, de egyik sem járt sikerrel. A bejelentett eredményeket egy kicsit gondosabban megvizsgálva, mindig előjött a Neumann-elv, bizonyítva, hogy a nem Neumann-elvű gép is Neumann-elven működik. Hosszan sorolhatnánk itt a gép sajátosságait és működési elvét, de ez most nem célunk. A lényeg az, hogy a mára kifejlesztett kisméretű, gyorsabb, precízebb, "okosabb" számítógépek ugyanazon az elven működnek, mint a Neumann által megálmodottak. A szakember élete végén súlyos rákbetegségben szenvedett, melyet az atombomba kutatásainak éveiben szerzett sugárfertőzés okozott. 1957. február 8-án halt meg Washingtonban, Amerikában. Gál Adél Kárpá
A munka 1943-ban kezdődött és 1945 őszére fejezték be teljes egészében. A gépet ballisztikai számításokra használták, majd a hidrogénbomba létrehozásánál tett kétes értékű szolgálatokat. Aztán szélcsatornák és időjárás-előrejelzések számításaihoz alkalmazták. ENIAC A fenti három számítógép versenyez tehát az első teljesen elektronikus számítógép címért. A Colossus közvetlen befolyást nem gyakorolt a későbbiekre, a valódi első tehát az ABC lenne – annál is inkább, mert tény, hogy Atanasoff és az ENIAC-ot építő Mauchly és Eckert ismerték egymást, sőt, utóbbiak fel is kérték Atanasoffot, hogy dolgozzon velük. Akik az ABC prioritását tagadják, azzal érvelnek, hogy az ENIAC-ot programozni lehetett, ennek megoldása Atanasoff számára sohasem sikerült. Azt is felhozzák érvként, hogy Atanasoffnak sohasem sikerült olyan számítógépet építenie, amelyre a szabadalom-kérelmét benyújtotta, ráadásul amikor a US NAVY-nek kellett volna bemutatnia gépét, az nem működött. És a végső érv egészen hihetetlen: nincs olyan ember, aki valaha látta volna, a gépet működés közben.
A fent említett nyelvek mellett megtanult ógörögül és latinul, fejszámolási produkciói pedig a professzorokat is zavarba ejtették. A helyzet felnőtt korában sem változott. Társai pedig azt mondták róla, hogy a számítógépek számításait ő már fejben elvégezte. Nos, visszatérve a tanulmányaira, 1921-bn beiratkozott a Budapesti Tudományegyetem matematika szakára, de hallgatói éveinek nagy részét Berlinbe töltötte. Itt szoros barátságot kötött Gábor Dénessel, Szilárd Leóval, valamint Wigner Jenővel. Később a zürichi Szövetségi Műszaki Egyetemen szerzett vegyészmérnöki diplomát. Egy évvel később pedig Budapesten matematikából doktorált. Pályája kezdetén kvantumelmélettel, a matematika alapjaival és halmazelméletekkel foglalkozott – olvashatjuk Köteles Viktória 88 magyar találmány című könyvében. Neumann fogalmazta meg a halmazelméletet, s nevéhez fűződik a játékelmélet megalkotása is. 1929-ben a Princeton University meghívta vendégprofesszornak. 1930 és 1933 között félévenként Amerikában, félévenként Európában tanított.
Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2021, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ebben írta le Neumann azokat az elgondolásait, amelyek alapján a mai napig is készülnek a számítógépek. A gép működési elvei, jellemzői mellett felsorolta, hogy mit kell tartalmaznia egy számítógépnek: aritmetikai egység, központi vezérlő egység, memória, be- és kimeneti egység – ismerős fogalmak, csak ma processzornak, billentyűzetnek, monitornak hívjuk őket. Az EDVAC 56 kW-ot fogyasztott, 45 négyzetméteren elfért, és csak 8 tonna volt a tömege. Az impozáns adatokról tudnunk kell, hogy négy kilobájt memóriát fedtek. Viszont 1951-től 1961-ig meglepően megbízhatóan működött, és 30 embernek adott munkát egy műszakban. Neumann János és Robert Oppenheimer az EDVAC előtt
Végül, amikor Németországban hatalomra jutott a fasizmus, letelepedett az Egyesült Államokban. A II. világháború idején a haditechnikai kutatásokba is bekapcsolódott. Itt a lökés- és robbanási hullámok vezető szakértője lett, ily módon kapcsolatba került 1937-től a Ballisztikai Kutató Laboratóriummal. Bekapcsolódott az atombomba építésével foglalkozó titkos csoport munkájába is, de figyelme az alkalmazott matematika felé terelődött. A kísérleti robbantások során keletkező lökéshullámok tanulmányozása során olyan bonyolult matematikai összefüggésekre bukkant, melyek klasszikus módszerekkel nem voltak megoldatók. Ekkor kezdte el foglalkoztatni a nagysebességű elektronikus számítások lehetősége. 1944-ben Philadelphiában ismerkedik meg a számítástechnikával és az amerikaiak első számítógépével, az ENIAC-kal, melyet haditechnikai célokra fejlesztettek. A Manhattan-terv keretében Neumann részt vett az ENIAC néhány matematikai-logikai részletének módosításában, hogy az nagyobb mennyiségű számításra és nagyobb sebességre legyen képes.
- Ki találta fel a számítógépet 5
- Alsó erdősor – Wikipédia
- Hány km az el camino
- Gyújtás van de nem indul az auto école
- Székesfehérvár nagy lászló utca 1
- Ki találta fel a számítógépet video
- Bowes-Lyon Erzsébet brit királyné – Wikipédia
- Szerelemkalkulátor: most leellenőrizheti összeillenek-e párjával! | DÉLMAGYAR
- Forever living products magyarország kit.com
- Millenium étterem mezőkövesd heti menü | Marcsa Néni Rendezvényház, -Kerepes
- Ki találta fel a számítógépet 3
- Ki találta fel a számítógépet 2017