Hol Él A Kacsacsőrű Emlős: Kacsacsőrű Emlős – Wikipédia
September 24, 2021, 6:10 pmlegjobb-sci-fi-filmek-2019A kizárólag Ausztráliában élő furcsa szerzet lágy héjú tojásokat rak, mint a hüllők, kikölti őket, mint a madarak, ráadásként kibúvó kicsinyeit egy anyatejszerű váladékkal eteti, mint az emlősök. Egyetlen hátsó testnyílása a kloakája (az emésztő, a kiválasztó és a szaporító szervrendszer közös kivezető nyílása), épp mint a hüllőknél és a madaraknál. "Csőre" madárszerű, mérget termel, mint a kígyók, és bundát növeszt, mint az emlősök. E szokatlan tulajdonságokat még azzal tetézi – s ez új felfedezés –, hogy a nőstény 10 darab X (XXXXXXXXXX), a hím 5 darab X és 5 darab Y (XYXYXYXYXY) kromoszómát hordoz. Szőrzete, tejszerű váladéka, anyaméhe alapján az emlősök közé soroljuk. Különleges névadó szerve, a "csőr" Nagy, széles és lapos szájszerve a kacsa csőrére hasonlít. Fogai sincsenek – de hogy még bizarrabb legyen a kép: az újszülötteknek azért van. Ám ez nem igazi csőr, nem szaruból van, hanem kemény bőrből, ennek megfelelően érzékenyebb. Rajta kifinomult, elektromosságot érzékelő rendszer segíti a táplálékszerzést a zavaros vízben.
Index - Tech-Tudomány - A szemünk láttára tűnik el csendben a kacsacsőrű emlős
- Közönség.hu
- Aladdin gyros bár debrecen nyitvatartás
- * Kacsacsőrű emlős (Állatok) - Meghatározás - Online Lexikon
- A kacsacsőrű emlős
- Eladó ház vác régi deákvár
- Sorsok útvesztője 202. rész - Filmek sorozatok
Kacsacsőrű emlősök állatkertekben A kacsacsőrű emlősöket nehéz állatkerti körülmények között tartani, egyrészt érzékeny a vízzel minőségével szemben, másrészt a hímeknél nagyon kell vigyázni a méreg-sarkantyújukkal. Állatkerti tartásukra és tenyésztésükre viszont nagy szükség van, mert a természetes élőhelyük és így az egyedszámuk drasztikusan lecsökkent. Ennek oka, hogy korábban szőrméjéért vadászták, az elmúlt években pedig a szélsőséges szárazság, illetve az erdőtüzek pusztították élőhelyét. A Vörös lista (IUCN) besorolása alapján "mérsékelten fenyegetett", védett faj. Először 1943-ban született zárt téri tartásban kacsacsőrű emlős (Corrie néven vált ismertté). Őt azóta több állatkertben kikelt és sikeresen felnőtt példány is követte, bár ritkán szaporodnak zárt téri tartásban. Ezért van, hogy a világon ( 2020-as adatok szerint) jelenleg csak 10 állatkert tart, összesen 28 példányt. A kaliforniai San Diego Zoo kivételével mindegyik ausztrál állatkert. Ma már törvények tiltják a kacsacsőrűek vadonból való befogását.
A számuk igazából csak az ország déli részén csappant meg jelentősen – ahol egyébként ma veszélyeztetettnek számít a faj –, de máshol látszólag ugyanúgy jelen voltak, mint korábban. Éppen emiatt sokáig nem is tartotta fontosnak senki, hogy komolyabban elkezdjék megfigyelni a populációt. Az első tanulmányokra az 1970-es évekig kellett várni, a példányszám vizsgálatára fókuszáló programok pedig a 80-as, 90-es években jöttek létre. Ezek azóta egyértelműen bebizonyították, hogy kevesebb lett a kacsacsőrű emlős, de senki sem tudta, hogy pontosan mihez képest csökkent le a számuk. Nagy lehet a baj A becsléseket nem kizárólag az nehezíti meg, hogy mind történelmi, mind földrajzi szempontból erősen hiányos a kacsacsőrű emlősökkel kapcsolatos tudásunk, önmagában a megfigyelésük sem egyszerű feladat. Az állatok általában éjszaka aktívak, és elég félénkek, az idejük nagy részét pedig vízben töltik, így rettentően kevés nyomot hagynak maguk után. Manapság a környezetük DNS-alapú elemzése, és az akusztikus nyomkövetők sokat segítenek a kutatóknak, de a kimaradt évszázadok hiányos adatait ezzel már nem lehet pótolni.
Csőrének mindkét felületén körülbelül negyven-negyvenezer, vízszintes sorokba rendezett elektromos érzékelő és további harmincezer nyomásérzékelő pálcika található. A két sejtfajta az ember látókérgére emlékeztető módon rétegződik a csőr felületén, és az agy tevékenységének jelentős részét az ezektől kapott információk feldolgozása köti le. Úgy tűnik, a kétféle adat együttes feldolgozásával a kacsacsőrű emlős egyfajta "víz alatti térlátásra" tesz szert. Az elektromos érzékelők felfogják az egészen kis állatok egészen kis izommozgásai keltette jeleket is, a nyomásérzékelők pedig a vízben álló, lebegő, illetve mozgó dolgokról visszaverődő (illetve általuk keltett) hullámokat észlelik. A kétféle információ együttes feldolgozása (figyelembe véve a két jel sebességkülönbségét) lényegesen jobb képalkotást tesz lehetővé a zavaros vízben, mint a látás. Az érzékelő pórusok módosult nyálkamirigyek. Hasonló elektromos érzékelést fejlesztett ki az ugyancsak zavaros édesvízben halászó lapátorrú tok (Polyodon spathula).
